Szántó Dániel neve az elmúlt években egyre meghatározóbbá vált a magyar olvasók körében, különösen azok számára, akik a bűn lélektanát kutató, sötét tónusú történeteket keresik. Az író sajátos hangja hamar felismerhető: műveiben mindig ott húzódik egy finom, mégis mélyre ható feszültség, amely túlmutat a hagyományos bűnügyi cselekményeken. A történetek központi magja gyakran az emberi döntések súlya, a múltból felbukkanó traumák árnyéka és az a kérdés, hogy meddig lehet megőrizni az erkölcsöt egy olyan világban, ahol a határvonal folyamatosan változik. Szántó Dániel munkássága nem csupán a krimi és thriller kedvelőinek szól, hanem mindenkinek, aki szereti az emberi lélek mélyebb rezdüléseit is felfedezni egy-egy feszült történet mögött.
Az író már fiatalon elköteleződött az írás mellett. Érdeklődésének fókuszában kezdettől fogva az emberi természet kérdései álltak: miért hozunk rossz döntéseket, mi mozgat bennünket a sötétebb pillanatokban, és milyen következményekkel jár, ha valaki a saját félelmeit próbálja elrejteni mások vagy akár önmaga elől. Ezek az alapvető kérdések tetten érhetők minden művében, legyen szó akár kegyetlen bűntényekről, akár finoman felépített lélektani játszmákról.
Regényei között ott találjuk a Revansot, az Egy pap vallomását, A hatszöget, a Doriant vagy éppen Az üldözöttet, amelyek mind más aspektusból közelítik meg a bűn, a lelkiismeret és az igazság kérdését. A Revans a bosszúvágy zsigereiben kutakodik, míg A hatszög a torzult emberi természet legsötétebb zugait tárja fel. A Dorian – Tündekard különleges helyet foglal el életművében, hiszen a krimi elemeit egyfajta fantasy-világgal ötvözi, merész kísérletként bizonyítva, hogy Szántó Dániel képes átlépni a műfaji határokat. Az Egy pap vallomása ezzel szemben inkább filozofikus kérdéseket feszeget: hol kezdődik a bűn, hol ér véget a hit, és meg lehet-e találni a feloldozást egy olyan világban, ahol minden tettnek ára van?
Legújabb műve, A siófoki ragadozó új szintre emeli az alkotó lélektani érzékenységét. A Balaton-part sajátos atmoszférája tökéletes hátteret biztosít egy olyan történetnek, amelyben a hirtelen jött hírnév, a bezártság érzése és a sötét titkok szorosan összefonódnak. A könyv sikerének kulcsa nem csupán a feszültség folyamatos növekedése, hanem az a mód is, ahogyan az író rámutat: a legnagyobb veszély gyakran nem kívülről érkezik, hanem bennünk él.
Szántó Dánielt az teszi igazán különlegessé, hogy művei egyszerre gondolatébresztők és nyugtalanítóak. A krimi és thriller nála nem csupán műfaji keret, hanem eszköz arra, hogy mélyebb emberi igazságokat tárjon fel. Hősei nem hibátlanok, hanem esendők, mégis küzdenek a saját igazságukért – éppen ezért annyira könnyű velük azonosulni. Az író munkássága ma már fontos része annak az új hullámnak, amely a magyar prózában a bűnügyi történetek iránti érdeklődést újraértelmezte és magasabb szintre emelte. Szántó Dániel bebizonyította, hogy a magyar irodalomnak határozott hangja van ezen a területen, és hogy a sötét történetekben is ott rejlik a fény: az emberi lélek megértésének vágya.