Moa Herngren napjaink svéd irodalmi életének egyik legkarakteresebb alakja, aki bátran és érzékenyen nyúl ahhoz a témakörhöz, amely talán a legmélyebben érinti az emberek mindennapjait: a családi és párkapcsolati viszonyokhoz. 1969. május 1-jén született Stockholmban, és már pályája kezdetén világos volt, hogy az emberi lélek, a személyes drámák és a társas kapcsolatok összetettsége fogja leginkább meghatározni alkotói útját. Íróként, újságíróként és forgatókönyvíróként is jelentős eredményeket ért el; nem véletlen, hogy a svéd közönség mellett nemzetközi szinten is egyre többen ismerik a nevét. A televízió világában is fontos szerepet tölt be: egyik legismertebb munkája a Bónuszcsalád című sorozat, amely a család újraformálódásának minden örömét és konfliktusát hitelesen mutatja be.
Herngren műveit az teszi igazán különlegessé, hogy a szépirodalom keretei között, mégis rendkívül valóságközelien mutatja be azokat az érzéseket, helyzeteket és döntéseket, amelyekkel a modern ember nap mint nap szembesül. Regényeiben nincsenek idealizált figurák vagy rózsaszín megoldások; helyette olyan hősöket látunk, akik ugyanolyan hibákkal, nehézségekkel és vágyakkal küzdenek, mint bárki más. Herngren egyike azoknak az íróknak, akik képesek úgy beszélni tabutémákról – válásról, köztes szerepben rekedt anyákról, frusztrációról vagy éppen családon belüli feszültségekről –, hogy az olvasó nemcsak megérti, hanem át is érzi a helyzetek súlyát.
Az anyós című regénye különösen nagy visszhangot váltott ki, hiszen ritkán látott mélységben mutatja be az anyós-meny kapcsolat sokszor kimondatlan konfliktusait és azokat az elvárásrendszereket, amelyek generációk között feszülnek. Herngren nem ítélkezik: egyszerre láttatja mindkét fél félelmeit, kötődéseit és bizonytalanságait, ezáltal egy rendkívül összetett érzelmi térképet ad az olvasó kezébe.
A válás című műve újabb bizonyítéka annak, hogy Herngren képes a hétköznapi traumákat irodalmi erővel megfogalmazni. Ebben a regényben nem egyetlen „hibás” fél képe rajzolódik ki, hanem egy kapcsolat lassú szétbomlása, amelyet apró gesztusok, elhallgatott mondatok, elvárások és téves feltételezések alakítanak. Olvasás közben az ember felismeri saját élethelyzeteinek árnyalatait, és talán éppen ezért válik Herngren stílusa olyan megrendítővé.
Írásmódja letisztult, őszinte, sallangoktól mentes. Megvan benne az a skandináv sajátosság, amely egyszerre tűnik hidegnek és mégis mélyen érzelmesnek: minden mondatán érződik a lélektani realizmus. A szépirodalom területén azért vált kiemelkedő szerzővé, mert történetei nemcsak elmesélnek, hanem értelmeznek, tükröt tartanak, és gondolkodásra ösztönzik az olvasót.
Moa Herngren azoknak szól, akik szeretik a valódi emberi történeteket – azokat, amelyekben nincs tökéletes megoldás, csak valódi érzések, sebek és lassú gyógyulások. Regényei mélyek, érzelmileg intenzívek és rendkívül aktuálisak, így mindenképpen ajánlottak azok számára, akik a skandináv irodalom őszinte és realistán ábrázolt világában keresik a maradandó élményeket.