A hosszú menetelés cselekménye egy totalitárius Amerikában játszódik, ahol évente megrendezik a címadó eseményt. Száz fiatal férfi indul útnak, és óránként három mérföldes sebességgel kell haladniuk megállás nélkül. Aki akár egyszer is megszegi a szabályokat, azonnal kivégzik. A verseny addig tart, amíg csak egyetlen résztvevő marad életben.
Bár a regény 1979-ben jelent meg – ráadásul Richard Bachman álnéven –, valójában ez volt az első könyv, amit Stephen King megírt. A történet születése egészen 1966-67-ig nyúlik vissza, amikor az író a Maine-i Egyetem hallgatójaként, mindössze 19 évesen dolgozott rajta. Így tulajdonképpen nyolc évvel előzte meg a Carrie publikálását, amelyet hivatalosan az első regényének tartanak. A kézirat azonban hosszú ideig fiókban maradt: egy pályázatról visszautasították, és több kiadó sem vállalta a megjelentetését.
King később több átdolgozáson is átesett a művel, de végül csak azután kerülhetett a könyvesboltokba, hogy az író világszerte ismertté vált. King az álnév mellett azért döntött, mert évente legalább egy Stephen King-regény jelent meg, és nem akarta túlterhelni az olvasóit. Emellett kíváncsi volt arra, vajon a könyv önállóan is megállja-e a helyét a piacon. A terv nem jött be: A hosszú menetelés csak 1985 után, az álnevét leleplezve került fel a bestsellerlistákra, amikor a többi Bachman-regénnyel együtt az eladásai az egekbe szöktek.
A filmadaptációt Francis Lawrence rendezi, akinek nevéhez az Éhezők viadala filmek, a Legenda vagyok, a Constantine, a démonvadász és a Magyarországon forgatott Vörös veréb is köthető. A nézők Ray Garraty, „Maine állam kedvence” szemén keresztül élik át a halálos versenyt, ahol minden résztvevő más-más okból áll rajthoz. Vannak, akik barátságokat kötnek, mások kegyetlenné válnak az út során. Egy dolog azonban mindenkit összeköt: a végső győzelem reménye és a tudat, hogy egyetlen szabályszegés az életükbe kerülhet.
A hosszú menetelés szeptembertől látható a hazai mozikban, ráadásul a könyv is megvásárolható lesz új kiadásban.