Szív utca

„Gurubi Ágnes regénye női történet. Olyan, mint egy váltófutás, a Bergman lányok egymásnak adják a stafétát, az egyre súlyosabb batyut, amelyben hamuban sült pogácsa helyett családi titkok, nagy hallgatások vannak.” (Kormos Lili, Jelen) „A Szív utca a szív útja, az önelfogadás, az énnel való szembenézés fájdalmas, olykor kegyetlen, erősen autobiografikus folyamata. Gurubi könyve a rossz és alkalmatlan apáknak (is) "köszönhetően" megpecsételődött női sorsok és megkeményedett női szívek regénye.” (Antal Nikolett, Kalligram) A Szív utca sokban megidézi az ún. másod- és harmadgenerációs holokausztirodalom hagyományát, ahol a túlélők történeteit – mivel ők maguk a fájdalom miatt képtelenek elmesélni azokat – a gyerekeik vagy unokáik írják meg helyettük. (Horváth Györgyi, Magyar Narancs) „a Szív utca elsősorban nem lakóhely, hanem a sorsfordulat origója” (Hermann Veronika, Élet és Irodalom) Gurubi Ágnes 1977-ben született Budapesten. Hat évet töltött a Magyar Rádió Irodalmi Osztályán szerkesztő-riporterként, dolgozott a Pesti Estnél, a Fidelio magazinnál. Jelenleg a Papageno magazin felelős szerkesztője. 2020 óta publikál, 2025-ben az Élet és Irodalom egyik tárcaszerzője volt. Első regénye, a jelenleg a hatodik kiadásánál járó Szív utca 2020-ban felkerült az év legjobb elsőkötetesének járó Margó-díj shortlistjére. A könyv spanyol fordítása Las chicas Bergman címmel 2023-ban látott napvilágot az argentin Blatt & Ríos kiadónál. A Helikon Kiadónál megjelent könyve: Másik Isten (2022)