Senkiháza. Erdélyi lektűr

1936 nyarán fiatal mérnök érkezik Bukarestből az erdélyi kisvárosba, hogy megnézze a legkisebb

Ganz-vízturbinát, és próbára tegye szerencséjét. A papírjai rendben vannak, a lelke nincs, a turbinával

is gond van. Kalagor Máté, akit Matei Cãlugãrunak is hívnak, le akar telepedni, bár nincs könnyű

dolga. Vele együtt ismerjük meg a helyet: a politikai elitet, a városka polgárságát, a csodabogarakat, a

román rendőrt, a zsidó szatócsot, a német fényképészt, és a százados juharfát a főtéren. A zárt

mikrokozmosz fölött átgázol a történelem: királyi diktatúra, vasgárda, kis magyar világ, háború,

szovjet bevonulás. És ha mindez nem volna elég, ott van még a mérnökember számára is legnagyobb

rejtély, a szerelem.

A nagy sikerű Egy dadogás történetéhez hasonlóan Vida Gábor új regénye is eddig ismeretlen

látószögből, ironikus lendülettel beszél el azonosságokról és különbségekről egy jellegzetes 20.

századi, közép-kelet-európai históriát, amely félig magyar és félig román, de leginkább, amint azt az

alcím is jelzi: egészen erdélyi.