Miért írtam regényt az első világháborúról? - kérdezték többen. Miért?  -gondolhatja az olvasó is. Az foglalkoztat, amiben élek. A  hétköznapjaink - az országom -, Európa valósága. De a ma történetei száz  éve kezdődtek: 1914-ben. Erről, a huszonegyedik századot is meghatározó  régmúltról szól a regényem."  Az első világháború kitörése előtti napokban a szegedi gimnáziumban  éppen érettségizett Kiss Ádám francia jutalomútra indul. Párizsban  sodródik bele a háborúba. Lovas katonaként végigharcolja az európai  hadszíntereket. Francia huszárként német fogságba kerül. Kiszabadulása  után a német csapatokkal együtt harcoló osztrák-magyar ezredekkel előbb  az orosz frontra, aztán a déli hadszíntérre vezénylik. A Marne melletti  csatákban, a Bug partján, Piavénél küldik rohamra, így kerül a  történelem éjszakájának mélyére, ahol mindenki gyűlöli a szemben állót,  mert az élete a tét. Aki nem öl, azt megölik.  Sándor Iván könyve az első olyan magyar regény az egykori háborúról,  amely a teljes európai terepen, a nyugati, keleti, déli frontokon,  vezérkari főhadiszállásokon, császári palotákban játszódik. Eseményei a  lovasrohamok iramában kísérik végig Kiss Ádámot, sorsa váratlan végső  fordulatáig. Az éjszaka mélyén 1914 az olvasó élményévé teszi a  Pilinszky Jánostól választott mottóját: "...ami történt, valahogy mégse  tud véget érni.