Forrás

Puzsér Róbert Forrás című kötete egy mentális-spirituális egység megalkotásának igényével született. Ez az egyesítés négy egymásból következő szintézist jelent. Először: az őseredeti tudat szétszóródott fogalmi-gondolati szilánkjainak egyesítését. Másodszor: az ember meghasadt belső alkatának újraegységesítését. Harmadszor: ember és valóság megbomlott közösségének helyreállítását. Negyedszer: a keleti és nyugati tudatfolyam egységbe foglalását.

A kötet szövegei és Magyar Dávid fotói egyaránt az utóbbi nyolc év termékei. Közös ihletésű, bár eltérő érlelésű belső tartalmak kivetülései, melyek a könyvben kölcsönös képmások gyanánt találtak egymásra. A kötetet szerző író és illusztráló fotós kilencvenes évekbeli közösen megélt szellemi folyamatai, spirituális élményei az újabb évtizedben különböző utakon nyertek kifejezést, hogy külön nyelveken kommunikálva alkothassanak új egységet a kötet lapjain. A könyv szemlélete alapjaiban spirituális és elmélyülten misztikus, ugyanakkor semmiképpen sem ezoterikus, a New Age áramlatának egyetlen ágával sem tart kapcsolatot.
Tudomány, művészet és vallás integrálására tesz kísérletet, mindvégig ügyelve tartalom és forma egységére és letisztultságára. Az összefüggések rendszerének új útjait járja, a valóság különböző mintázatait mindvégig az egység igényével szemléli. A könyv oldalai egymás felé fordított tükrök gyanánt vezetnek önmagunk mélyebb és mélyebb rétegeibe.
A szerző a kötet esszéiben egységbe rendezi a keleti és nyugati szellemi irányzatok téziseit. Puzsér Róbert egyedi világlátásában jól megférnek a holisztikus, panteista, keresztény és buddhista gondolati modellek. Sorain mindvégig átüt a személyes meggyőződés és önálló gondolati munka, ami átélhetővé és hitelessé teszi írásit. A Forrásban az olvasó nem egy íróasztal-filozófus elméleti fejtegetéseivel ismerkedhet meg, hanem eszmék és hitek sallangmentes megvallásával szembesülhet.

Puzsér Róbert független értelmiségi, aki politikai-közéleti-kulturális rádió- és tévéműsoraival vált ismertté. A provokatív szabadgondolkodó a kollektív tabuk és hazugságok leleplezését tűzte ki célul.