Memória!Zavar? Hatályonkívül,

Kit érdekel a jogászok titokzatos világa? Szinte mindenkit! Filmek, tévésorozatok garmadája szól törvényszéki héjákról, ügyészekről, bírákról, sztárügyvédekről, trükkökről, perekről. Nemhiába, hiszen ez a világ egy cseppet sem unalmas. A talárok, öltönyök, kusztümök merevnek tűnő külzete mögött ugyanúgy megtalálható a szakmai becsület, rátermettség, kifinomultság, jogászi rafinéria, mint a kicsapongás, intrika, hatalomvágy, pénzéhség, botrányok, és persze a szex. Mindemellett – ki hinné? – rengeteg a humor. Prof.Dr.Bonvy Iván igazságügyi orvos-szakértő évek óta gyűjti az általal igen jól ismert hazai jogászvilág legmeglepőbb és legmulatságosabb történeteit. Olyan sztorikat mond el, és nemegyszer olyan titkokba avat be ebben a könyvében, amik mind igaz történetek ugyan, de mégsem találhatóak meg a hivatalos szaklapokban. (Csak ízelítőül említem a bírák ellene sorozatgyilkosság, a szexmunkás bírónő, a bírósági szűztipró, a törvénytisztelő zsaroló, vagy az ügyvéd malacának esetét, hogy a szocialista szexuális zaklatássorozat vidám történeteiről már ne is beszéljünk.) Aki belekezd az olvasásba – legyen bár laikus vagy szakmabeli – nem bánja meg, mert a szerző tényleg képes hatályon kívül helyezni az olvasót, és gondoskodik arról, hogy kedves "jogkereső közönsége" remekül szórakozzon, sőt rendszeresen csendháborító kacagásra fakadjon. Ám a komolyabb értékeket keresők sem fognak csalódni. Hiszen az anekdota jellemeket, korokat, örök emberi helyzeteket idéz fel, másként feledésbemenő, de mégis felejthetetlen személyiségeknek állít emléket. A jól megírt anekdota irodalmi élmény. A szerző alaposan feldolgozza témáját, nem fukarkodik a korrajz, az emberi érzések, a kiélezett szakmai viták bemutatásával sem. Éppen ez adja igazi bukéját Dr.Bonvy írásainak, éppen emiatt nem lehet őket letenni. Hiszen egy anekdota gyakran többet árul el egy korról, egy szakmai miliőről, mint egy tudományos monográfia, miközben a nem ritka tragikus helyzetek és fájó nehézségek feldolgozását is enyhíti a gyógyító nevetés, az üdvözítő mosoly. Külön is felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a szerző – vállalva ennek kockázatát – szándékosan nem mondott le a valós élethelyzetek bemutatásához illő történeti hűségről és szakmai hangulatfestésről, így a szöveg kifejezetten kötetlen, szókimondó stílusban íródott.