„Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek”. Az ízes erdélyi szó ötvöse szenvedélyesen szerette szülőföldjét és az „ő népét”, azt a közösséget, amelyből vétetett, és akikre rendkívül büszke is volt. Kiderül ez a „székely apostol” műveiből, s a műveinek esszenciáját tartalmazó gondolatgyűjteményből is.