<span>Már eltemettük az akasztói juhászbojtárból lett&#34;mesefigurát&#34;. Búcsúztatásán azzal akartam kezdeni a gyászbeszédemet, hogy &#34;temetni jöttem Jóskát nem dicsérni&#34;, de mivel nem Julius Ceasar feküdt feküdt a koporsóban, eltekintettem az ilyesfajta pátosztól. Inkább Simó György megemlékezéséből idéztem, aki csodálatosan fogalmazta meg miért is kell fejet hajtanunk egy olyan ember ravatalánál, akit bár rovott múltúként aposztrofál a média, ám neve mégis fennmarad a szájról-szájra járó legendák népi hőseként.</span>

Az utolsó interjú - A Stadler story margójára