"Mert van a Fény és van az Árnyék. Tükörben mutatják magukat egymásnak, visszacsillogásuk, illetve homályba vonásuk azonban nem a másikat gyengíti, hanem éppen ellenkezőleg – felerősíti határaik és belső meghatározottságaik létjogosultságát. Kállai Hajnalka természetes őszinteséggel utazik a két, lelki rezonanciák által kijelölt attribútum között és közé. Olyan nyílt ösztönökkel és (ki)vágyódásokkal hajtva, amelyek csakis annak a sajátjai, aki valódi és mély érzésekkel képes válaszolni az élet hol fénnyel, hol árnyékkal vakító sugaraira. Magára a világra. Ennél nagyobb érték pedig nem létezik. Szilvási Krisztián
"