Ami az 1970-es évek elején egy műtét során tapasztalt megmagyarázhatatlan jelenségnek tűnt, hamarosan a világ egyik vezető természetgyógyászati eljárásának alapjává vált – egy reménysugár lett az enyhülést kereső betegek számára. A módszert kidolgozója, John E. Upledger, D.O., O.M.M. craniosacralis terápiának nevezte, miután vizsgálni kezdte a test egyik kevéssé ismert rendszerét, és válaszokat keresett felmerülő kérdéseire. A könyvben dr. Upledger felidézi személyes élményeit, elmeséli, hogyan fedezte fel és fejlesztette ki azt a módszert, amely az agy és a gerincvelő működésének élettani környezetét jelentő craniosacralis rendszert gyógyítja.
A craniosacralis terápiát ma a központi idegrendszer működésének fokozására, a stressz negatív hatásainak megszüntetésére, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség és az általános egészségi állapot javítására használják a szakemberek – mindezt olyan gyengéd érintéssel, amely nem nem nyom többet egy 5 Ft-os érménél. A könyvben olvashatunk az eredményekről is: például annak a kétszeres olimpiai bronzérmes műugrónőnek az esetéről, akinek szédülése már a sportkarrierjét fenyegette, vagy a kisfiúról, aki egyszerűen csak járni szeretett volna.
Ezenkívül megismerkedhetünk a SomatoEmotional Release® módszerével, azzal az innovatív terápiával is, amely segít megszabadítani testünket és szellemünket korábbi traumák és negatív érzelmi tapasztalataink bennünk rekedt hatásaitól. Kísérjük el dr. Upledgert ezen a jó egészséghez vezető lenyűgöző úton!
Dr. John E. Upledger (D.O., O.M.M., D.Sc.) az Amerikai Osteopathiás Akadémia tagja, a Brit Osteopathiás Társaság tudományos tagja, a tudományok doktora volt. Szakterületei közé tartozott az osteopathiás manipuláció, a craniosacralis terápia, a SomatoEmotional Release®, az akupunktúra és a preventív gyógyászat. Osteopathiás orvosi karrierje során dr. Upledgert mindig olyan szakemberként ismerték, aki újító és vezető szerepet játszott új terápiák kutatásában. Különösképpen a craniosacralis terápia kifejlesztésével nemzetközi hírnévre tett szert.
Bár tapasztalatainak többségét klinikai magánpraxisban szerezte, 1975 és 1983 között a Michigani Állami Egyetemen dolgozott klinikai kutatóként és a biomechanika professzoraként. Ezekben az években egy anatómusokból, fiziológusokból, biofizikusokból és biológiai mérnökökből álló kutatócsoportot vezetett, akikkel a craniosacralis rendszer létezését és testre gyakorolt hatását tudományos kísérletekben vizsgálták.