Lyukasóra

A Balaton feletti csopaki szőlőhegyről széles kilátás nyílik a tóra. De az, aki a fél világot bejárta, sok mindent megtapasztalt, és a képzelete sem ismer határokat, jóval messzebbre is ellát térben és időben. Mint Jásdi István borosgazda, aki már huszonegyszer szüretelt Csopakon. A huszonegy évjárat borainak kóstolása régi ismerősöket és barátokat, új vendégeket hoz asztalához: híres borászokat, művészeket, tudósokat, magyarokat és külföldieket. Sokféle embert, akik borozgatás közben emlékeket idéznek, történeteket mesélnek, megbeszélik a világ dolgait.

Kiotótól Tokajig és Villányig, Brüsszeltől Párizsig és Toscanáig utazunk Jásdi Istvánnal, és közben különleges tájakkal és emberekkel, elgondolkodtató históriákkal ismerkedhetünk meg. Eltöltünk néhány napot a milliárdosok kedvenc nyári üdülőhelyén, Sylt szigetén, amelyet hangafűvel benőtt homokdűnék végtelen sora véd az Északi-tenger hullámainak szüntelen ostromától. A szerzővel együtt felszállunk a tizenegy emeletes szállodahajóra, és földközi-tengeri körutazásra indulunk. Koncertet hallgatunk Pannonhalmán, és bejárjuk a tokaji szőlőhegy dűlőit. Együtt ebédelünk Midori úrral híres budapesti japán éttermében, és Michellel, a Galíciából elszármazott, hajdan koldusszegény, ma már dúsgazdag tollkereskedővel a párizsi Stella étteremben. Ízek, színek, illatok, hangulatok.

Ezek az élmények és olvasmányai segítik a szerzőt annak megértésében, mit jelent számára a természet, a magyarsága, az elődök hagyatéka, az öregség, az elmúlás. Bármilyen komoly témát boncolgat is, derűs humora, szelíd iróniája mindig megkönnyebbülést, feloldozást hoz. És bármerre kalandozik is a valóságban és gondolatban, végül mindig visszatér oda, ahol igazán otthon érzi magát. Csopakra, a szőlőhegyre, ahol féltő gonddal vigyázza a tőkék zsendülését, a fürtök érését. A borospincébe, amelynek hordóiban minden évben ott forr az új bor, és izgatottan lehet kóstolgatni, vajon születnek-e nagy borok.