Vallástudományi magasles

Üdvözlet az Olvasónak, akit a jelen kötet a vallástudomány magaslesére próbál elvezetni. A klasszikus szerzőkkel való foglalkozás olyan vidékre kalauzol bennünket, melyről valóban érdemes szertetekinteni, megpillantani távoli hegy-óriások csúcsait, egymáshoz mérni alakzatokat, és egy rövid időre megpihenni, elgondolkodni a valódiságokon. A kötet tematikája szerint tehát klasszikusokat tárgyal, s ha ezt nem is teszi minden egyes tanulmányában, klasszikus akar maradni abban az értelemben, hogy egy módszert követ, mely a jelenségek lényegéhez méri magát. Ezt a módszert fenomenológiának hívják. Fölvállal tehát egy álláspontot, melynek szemszögéből tárgyalja egyrészt az örök vallástudományi problémákat, másrészt mindazokat a manapság kurrens társadalmi-kulturális témákat, amelyeknek köze van a világ vallási értelmezéséhez. Könyvem gyűjteményes tanulmánykötet, ezen a műfaji megkötöttségen viszont az által próbál túllépni, hogy ragaszkodva és támaszkodva a tanulmányokban felfedezhető közös módszer szigorúságához, olyan területekre is vissza-visszamerészkedik, amelyek egykor igen, manapság azonban nem tartoznak a bevett vallástudományi témák közé. Meggyőződésem viszont, hogy csak akkor leszünk képesek a vallástudomány magasságait és mélységeit megpillantani, ha azt a rokon tudományok csúcsairól, azokat elismerve tesszük. Magyarán, bármely társtudomány segíthet a vallástudomány önmegértésében, amennyiben azt a legmagasabb színvonalon űzik.