A könyv négy település, a baranyai Nagynyárád, a Tolna megyei Bonyhád, a  nyugat-magyarországi Balf, valamint a ,,leghűségesebb" város, Sopron  német lakosságának hányatott sorsát követi nyomon 1944 és 1948 között.  Sorra veszi a második világháborút követő esztendőkben lezajlott  sorsfordító változásokat, amikor a földreform és a különböző telepítési  akciók alapjaiban forgatták fel az itt lakók életét. A szerző bemutatja a  korszakot jellemző kényszermigrációk különböző típusait: a front elöli  evakuálást, a menekülést, a malenkij robotra való elhurcolást, az  internálásokat, a bukovinai székelyek letelepítését, a földreformmal  kapcsolatos belső népmozgásokat, a német lakosság elűzését, a felvidéki  magyarok letelepítését. E történeti események sajátos összetettségükben,  egyéni sorsokat is megidézve, a mindennapi életre gyakorolt hatásaikkal  együtt tárulnak fel. A többségi és a kisebbségi társadalom  viszonyrendszerének árnyalt bemutatása bevett sémákat és máig élő  sztereotípiákat relativizál, ezáltal pedig egész 20. századi  történelmünkkel kapcsolatban is újragondolásra késztet.