Leonardo da vinci

A régebbi írók és kritikusok szinte csak jó, figyelemre méltó, rendkívüli dolgokról számolnak be Leonardo da Vincit illetően. Sokoldalúan tehetséges, szeretetre méltó és vonzó fiatalember képét vázolják fel, aki nemcsak a képzőművészetek terén váltotta ki kortársai csodálatát, a tudományos és a zene terén is kiemelkedett. A kritikusok előtt nem maradnak rejtve a művésznek akkoriban nemigen elfogadható tulajdonságai sem. Homoszexuális vonzódását, ami abban az időben büntetendő volt, már fiatal korában számon tartották, a 16. században azonban a zseni magától értetődő velejárójaként méltányolták. Komolyan felrótták azonban arra való hajlamát, hogy ne fejezze be a megkezdett munkákat; s az életrajzírók ismételten kárhoztatják Leonardo érdeklődésének rendkívül széles spektrumát, és e sokirányú érdeklődés közvetlen következményét művészetére.