A fotózás hozzátartozik az életemhez. Gyerekkoromtól kezdve fényképező van a kezemben. Amikor fényképezek, megszűnik az a világ, ami a hétköznapokat jelenti, a kiszolgáltatottság a pénztől, a politikai hatalomtól, a génektől, a társadalomtól, a munkától, betegségtől, éhségtől stb... Fényképezni nem más, mint fittyet hányni ezekre a dolgokra. Ez az élet egyetlen értelmes opciója számomra. A könyvben szereplő képeim nem beállított fotók. Az élete szülte őket, én pedig csak ellestem és megörökítettem.

Családom és más effélék