Menekülés a 14-es táborból

Szin Donghjok az elsõ észak-koreai rab, aki kényszermunkatáborban látta meg a napvilágot, és akinek sikerült megszöknie. Nagybátyjai az 1950-es években Dél-Koreába menekültek, amiért az egész családot örökös kényszermunkára ítélték, és teljes jogfosztottságban tartották egy nagyfeszültségû szögesdróttal körülvett lágerben.

Szin elsõ gyerekkori emléke egy kivégzés. Tizenhárom évesen beárulta anyját és bátyját, akik szökni akartak. Jutalmul megkínozták, édesanyját a szeme láttára felakasztották, testvérét pedig agyonlõtték. A táboron kívüli életrõl szinte semmit sem tudott. Legfõbb vágya csak az volt, hogy végre sült húst ehessen, amennyi belé fér.

Blaine Harden könyve Szin huszonhárom éves rabságának és szökésének története.

"Szeretet, együttérzés és család Szin elõtt ismeretlen fogalmak voltak. Isten sem tûnt el vagy halt meg számára: egyszerûen nem hallott róla."