Centralizált Magyarország

Magyarországon 2010 és 2014 között a legszélesebb körű közjogi átalakítás ment végbe a rendszerváltozás óta. Egyesek szerint reform volt, mások szerint rombolás. Az alkotmányozás lett volna hivatott arra, hogy széles körű társadalmi és szakmai vita során az Országgyűlés döntsön arról, milyen módon kívánja átalakítani Magyarország közjogi berendezkedését. Látni kell azonban, hogy a konkrét hatalmi pozíciókat is érintő rendelkezések kodifikációja az alkotmányozással párhuzamosan, valamint azt követően, a sarkalatos törvények megalkotásakor, s nem annak keretében folyt. Vajon miként alakult át Magyarország közjogi rendszere? Valóban végzetes csapás érte-e a jogállamot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, miként azt mértékadó külföldi és hazai szakemberek, valamint szervezetek állítják? Vajon megvalósult-e az Orbán Viktor miniszterelnök által vizionált centrális erőtér? Vajon valóban hosszú távra marginalizálódott-e a politikai baloldal? A szerző, aki nem csupán kutatója, de részese is volt az eseményeknek, ezekre a kérdésekre keresi a választ.