Az ő lánya

Vajon hogyan mesélné el a történetét egy nő, aki a negyvenes

évei elején jár, egyedülálló, anyagilag és érzelmileg független –

majd egyszerre belép az életébe a szerelem, egy olyan férfi

személyében, aki elvált, ráadásul van egy kislánya? Hogyan tud

megbirkózni ez a nő egy olyan szereppel, az anyasággal, amire

sohasem készült, különösen akkor, ha a fogadott kislány

féltékenyen őrzi az apjával való kapcsolatát? Képes megőrizni a

szabadságát az állandó kompromisszumok közepette, és hű

maradni önmagához, miközben fel kell adnia addigi életvitelét?

Livia New Yorkban él fordítóként, távol a hazájától,

Olaszországtól, és beleszeret egy amerikai informatikusba,

Arnóba. A férfit mélységes bűntudat gyötri, amiért elhagyta a

családját, emiatt képtelen határokat szabni volt feleségével,

Charlotte-tal és kislányával, Emmával szemben, akit behoz a

Liviával való közös életébe. Emma „nehéz” gyermek, szeszélyes

és elkényeztetett, zabolátlanságával kikezdi az újdonsült pár

személyes és érzelmi terét, néha egyszerűen csak a jelenlétével.

Betolakodónak tekinti Liviát, aki nem képes Emmában a

gyermeket látni, így az idő múlásával riválisokká, sőt ellenfelekké

válnak. A bizalmatlanság kettejük között egyre fokozódik,

mígnem egy baleset felszínre hozza az elfojtott feszültségeket.